Hajnali
fél négykor elhagytam a terminált és már indiai földön voltam, amikor is valami
nem stimmelt. Nem várt senki. Elkezdődött a nagy telefonálás köztem és Vineeta
között, aki majd az egyik menedzserem lesz. Végül, 3 és félórás várakozást
követően jött értem Vineeta, akivel be kellett szállnom egy kocsiba, amelyben
egy sofőr várt ránk. Később kiderült, hogy a cég sofőrje. A szálláshoz
háromnegyed 8 és 8 között. A szállás nem a legszebb, viszont belopta magát a
szívembe!
A közlekedésről meg annyi, hogy 3-szor kaptam szívinfarktust és kerülgetett a rosszullét. Nem semmi, ahogy ezek az indiaiak vezetnek. Nincsenek sávok, hol 3 hol 4 autó áll egymás mellett az európai normákat figyelembe véve 2 sávban. Ami még nagyon érdekes azaz, hogy egyáltalán nem kiabálnak, hanem dudálnak. Nem mérgeskednek, hanem nyugodtan alkalmazkodnak. Hihetetlenek.
Fél 10-re jött értem Vineeta és elvitt a cég központjába, ahol a nagy főnökökkel beszélgettem. Nagyon jó hangulatú volt a csevej és az első perctől kezdve megfogott az indiaiak kedvessége és közvetlensége. A főnököm mondta: „ha pénz kell, nekem szólj és ne apádnak”. :D
Aztán segítséget kaptam Vijay-tól (férfi) pénzt felvennem automatából és vettünk egy mobilt is. A SIM kártyát a cég adta, így a cégen belül ingyen telózhatok. Egy bevásárlóközpontba mentünk, amely kívülről tipikus indiai épület, belül meg az európai normáknak megfelelő tiszta modern bevásárlóközpont volt.
Majd újra Vineeta-val találkoztam, aki elvitt az anyósa házába és ott megismerkedtem a férjével és a kisfiával is. A fia egy rosszcsont gyerek, imádja a fényképeket, meg, ha ő készít vagy róla készül fénykép.
Majd
Vineeta a férjével és kisfiával elvittek ebédelni, de erről egy másik blog
bejegyzésben. Elmondom, érdemes rászánni egy teljes oldalt!
Este elmentünk egy céges partira, ahol volt házilag készült indiai étel, üdítő és persze a munkatárak egy kisebb része. Jó volt, de fáradtság miatt 10 körül elmentem.
Az éjszaka egy rémálom volt. Fuldokoltam a melegtől és még innivalóm se volt. Valahogy csak túléltem. :) Legalább a szúnyogok nem találtak meg.
Vasárnap reggel 9-kor arra lettem figyelmes, hogy szól a csengő. Fél álmosan kis gatyában rohantam ajtót nyitni. Megérkezett a lakótársam!!! A legjobb formámban fogadtam! Ez igen! Szép volt Tibor! :D
Ő kidőlt és egészen 1-ig aludt. Legszívesebben én is aludtam volna, de fél órával később megjöttek a TV szerelők, akik fél 10-től 1-ig szerelték a TV-t és semmi eredményt nem tudtak felmutatni. Semmi baj, mert úgy sem szoktam TV-t nézni és később kiderült újdonsült lakótársam sem.
Majdnem elfelejtettem a legfontosabbat
A lakótársam!!
Rachna Rajkomar-nak hívják. Mauritius szigetéről származik, de már jó pár éve itt van Indiában, Kedves lány és jó vele beszélgetni. Sokat segítettem a szobája elrendezésében. Délután takarítottunk és lakhatóbbá szeretnénk tenni ezt a lakást. Este elmentünk vacsorázni egy piacra, ahol beültünk egy kicsi étterembe. Egy afghanit rendeltünk, amit elfeleztünk, mellé rendeltünk lepényt fejenként 2 szeletet. Kézzel ettük a csirkecombokat. Nem tudom mi volt a szósz, ami a csirkén volt, de nagyon bejött. A fél adag afghani csirke és a négy lepény együtt 220 rúpiába került (900 forint kb), de nagyon jól laktunk mind a ketten. Fénykép nem készült, mert nem mertem elvinni magammal. Ha nappal visszamegyek oda, akkor bepótlom elmaradásom!
Haza érve bedobtam egy kupica pálinkát a biztonság kedvéért és természetesen megkínáltam Rachna-t is. Ízlett neki, és valljuk be, hogy a fél feles is beütött nála. Erősnek, de finomnak mondta!
Most épp a lefekvéshez készülök, holnap lesz az első napom a cégnél!!! Már várom és izgulok is!!! :D
Hajnali 3-kor hasi fájdalmakra ébredtem. A sok indiai kaja felpuffasztotta a hasamat. Most már egy kicsit visszafogottabb leszek! :D Jó lesz így bemenni az első munkanapomra!
A közlekedésről meg annyi, hogy 3-szor kaptam szívinfarktust és kerülgetett a rosszullét. Nem semmi, ahogy ezek az indiaiak vezetnek. Nincsenek sávok, hol 3 hol 4 autó áll egymás mellett az európai normákat figyelembe véve 2 sávban. Ami még nagyon érdekes azaz, hogy egyáltalán nem kiabálnak, hanem dudálnak. Nem mérgeskednek, hanem nyugodtan alkalmazkodnak. Hihetetlenek.
Kókusztej, amit az úton kaptam |
Az időjárásról annyit, hogy haldoklom a melegtől. Egyszer,
de csak egyszer bíztam meg a szélben, mert az még melegebb volt.
Fél 10-re jött értem Vineeta és elvitt a cég központjába, ahol a nagy főnökökkel beszélgettem. Nagyon jó hangulatú volt a csevej és az első perctől kezdve megfogott az indiaiak kedvessége és közvetlensége. A főnököm mondta: „ha pénz kell, nekem szólj és ne apádnak”. :D
Aztán segítséget kaptam Vijay-tól (férfi) pénzt felvennem automatából és vettünk egy mobilt is. A SIM kártyát a cég adta, így a cégen belül ingyen telózhatok. Egy bevásárlóközpontba mentünk, amely kívülről tipikus indiai épület, belül meg az európai normáknak megfelelő tiszta modern bevásárlóközpont volt.
Majd újra Vineeta-val találkoztam, aki elvitt az anyósa házába és ott megismerkedtem a férjével és a kisfiával is. A fia egy rosszcsont gyerek, imádja a fényképeket, meg, ha ő készít vagy róla készül fénykép.
Risu, aki Buddy-nak hív! |
Este elmentünk egy céges partira, ahol volt házilag készült indiai étel, üdítő és persze a munkatárak egy kisebb része. Jó volt, de fáradtság miatt 10 körül elmentem.
Az éjszaka egy rémálom volt. Fuldokoltam a melegtől és még innivalóm se volt. Valahogy csak túléltem. :) Legalább a szúnyogok nem találtak meg.
Vasárnap reggel 9-kor arra lettem figyelmes, hogy szól a csengő. Fél álmosan kis gatyában rohantam ajtót nyitni. Megérkezett a lakótársam!!! A legjobb formámban fogadtam! Ez igen! Szép volt Tibor! :D
Ő kidőlt és egészen 1-ig aludt. Legszívesebben én is aludtam volna, de fél órával később megjöttek a TV szerelők, akik fél 10-től 1-ig szerelték a TV-t és semmi eredményt nem tudtak felmutatni. Semmi baj, mert úgy sem szoktam TV-t nézni és később kiderült újdonsült lakótársam sem.
Majdnem elfelejtettem a legfontosabbat
A lakótársam!!
Rachna Rajkomar-nak hívják. Mauritius szigetéről származik, de már jó pár éve itt van Indiában, Kedves lány és jó vele beszélgetni. Sokat segítettem a szobája elrendezésében. Délután takarítottunk és lakhatóbbá szeretnénk tenni ezt a lakást. Este elmentünk vacsorázni egy piacra, ahol beültünk egy kicsi étterembe. Egy afghanit rendeltünk, amit elfeleztünk, mellé rendeltünk lepényt fejenként 2 szeletet. Kézzel ettük a csirkecombokat. Nem tudom mi volt a szósz, ami a csirkén volt, de nagyon bejött. A fél adag afghani csirke és a négy lepény együtt 220 rúpiába került (900 forint kb), de nagyon jól laktunk mind a ketten. Fénykép nem készült, mert nem mertem elvinni magammal. Ha nappal visszamegyek oda, akkor bepótlom elmaradásom!
Haza érve bedobtam egy kupica pálinkát a biztonság kedvéért és természetesen megkínáltam Rachna-t is. Ízlett neki, és valljuk be, hogy a fél feles is beütött nála. Erősnek, de finomnak mondta!
Most épp a lefekvéshez készülök, holnap lesz az első napom a cégnél!!! Már várom és izgulok is!!! :D
Hajnali 3-kor hasi fájdalmakra ébredtem. A sok indiai kaja felpuffasztotta a hasamat. Most már egy kicsit visszafogottabb leszek! :D Jó lesz így bemenni az első munkanapomra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése