Az igazi utam

Mint, ahogy tudjátok a facebook-on megosztottam, hogy nem tudtam igazán aludni az este. A problémák ott kavarogtak bennem mélyen, s az álom manó sem volt hajlandó édes csókjával álomba ringatni. Reggel 6-kor megláttam a meditáló férfit az udvaron. Én is megpróbáltam a meditációt, amely segített, és úgy éreztem rendben vagyok. De mégsem. A munkahelyről kétszer is felhívtam anyát, hogy nem bírom, haza akarok menni. Magam alatt vagyok. Délután 2 körül egy férfi lépett hozzám. Mehul Dave a neve, és ő lesz a munkatársam, aki segíteni fog nekem ott, ahol kell és ott, ahol tud. Elmondtam neki, hogy rengeteget akarok tanulni a hinduizmusról, a hindi nyelvről, erről a kultúráról és az országról. Sajnos a nagy türelmetlenségemnek köszönhetően szem elöl vesztettem az igazán fontos dolgokat. Mehul-lal való beszélgetésem a munkaköri feladatokról hamar magasabb szintű témakörbe terelődött. Otthon, Magyarországon viszonylag nyugodt ember vagyok, viszont itt Indiában. Itt Indiában ugyanaz az ember vagyok, de mégsem érzem önmagamnak magam. Nyugtalan vagyok, lelki beteg, türelmetlen és aggódó, és ezek mind olyan érzések melyeket el kell engednem. A beszélgetéseink során sok mindenre ébredtem rá. Még sokat kell fejlődnöm. Meg kell változnom, inkább úgy fogalmaznék, hogy egy kicsit indiaivá kell válnom. Meg kell találnom magamban a lelki békességet, a lelki nyugalmat, hogy aztán tisztán láthassam az utam. Ahhoz, hogy lássak, be kell csuknom a szemem. 5 évvel idősebb nálam, de ő jobban látja az én utamat, mint én magam. Ez az év nekem a türelemről, a nyugalomról és a csendességről fog szólni. Eddig nem láttam ezt, s emiatt elveszettnek érezem magam. Elmondtam neki a reggel látott férfit. Tanácsolta, hogy én is kezdjem el. Minden reggel korábban kell felkelnem, hogy megtaláljam az isteni énemet, a lelki békességemet magamon belül. A meditációnak két típusa van. Vagy egy bizonyos testrészedre gondolsz (például: csakrára) vagy hagyom, hogy a gondolataim áramoljanak bennem mindenféle irányítás nélkül. A gondolatok olyanok, mint az autók a közlekedésben. Míg Európában erősen le van szabályozva minden. És ha jön egy gyorsan közlekedő autós, akkor máris ott a baj. Míg Indiában az autósok az utakon először kaotikusnak tűnnek, ám ha jobban odafigyelünk, rájövünk, hogy az autók harmonikusan közlekednek egymással. Egymásra figyelnek, és szépen áramolnak az utakon, mint ahogy a gondolatainknak is kellene áramolniuk a fejünkben.
Sokat köszönhetek Mehul Dave-nak. Köszönöm, hogy lecsuktad a szemem, mert nem láttam.